--HONDA T�rt�nelem--

-Bevezet�s:

 Az 1948. szeptember�ben alap�tott Honda Motor Co. Ltd. l�tez�se els� perc�t�l fogva kiv�teles sz�nvonal� m�rn�ki teljes�tm�ny�r�l ismert. Az ezt k�vet� 50 �v sor�n ezt olyan �rt�kekkel b�v�tette, mint a t�rsadalmi felel�ss�gtudat, a k�rnyezet v�delme, �s a j� szomsz�di viszony fenntart�sa. M�ra egy t�bb mint 135.000 embert foglalkoztat� vil�gc�gg� n�tt, amely 34 orsz�gban t�bb mint 110 termel� �s fejleszt� egys�get m�k�dtet. A 2002 m�rcius 31-�n lez�rt p�nz�gyi �vben a Honda 8 milli� motorker�kp�rt, 4,4 milli� munkag�pet �s 2,9 milli� szem�lyaut�t �rt�kes�tett, azaz vil�gszerte t�bb, mint 15 milli� el�gedett v�s�rl�t szolg�lt ki. 1977 �ta nem Jap�n a Honda legnagyobb g�pj�rm�-piaca. Ez a kit�ntet� c�m az Egyes�lt �llamokat illeti meg, ahol �vente k�zel 1,25 milli� Honda g�pkocsit adnak el. A m�rka m�sodik legnagyobb piaca Jap�n, amelyet Eur�pa k�vet: itt N�metorsz�g �s Anglia k�zel 60-60 ezer, Olaszorsz�g pedig 40 ezer eladott aut�val a legjelent�sebb nemzeti piac. Ugyanakkor a Honda els�k�nt motorker�kp�rjai r�v�n tett szert h�rn�vre. A mai napig gy�rtja a vil�g legnagyobb sz�mban el��ll�tott j�rm�v�t, a n�gy�tem�, 50 k�bcentim�teres Cub C100 motorker�kp�rt. Az 1958 �ta folyamatosan gy�rtott k�tkerek�, amelyet az Egyes�lt �llamokban az "A legkedvesebb emberekkel Hond�n tal�lkozhat" szlogennel hirdettek, �r�kre megv�ltoztatta az emberek motoroz�sr�l alkotott elk�pzel�s�t. A Cub C100 t�bb mint 26 milli� p�ld�nyban tal�lt gazd�ra, egyar�nt lek�r�zve a Volkswagen Bogarat (mintegy 20 milli� darab) �s a Ford T Modell (16,5 milli�). Az eladott Cub C100-asok sz�ma �vente h�rom milli�val gyarapszik, �gy aligha kell tr�nfoszt�st�l tartania. A Honda a mai napig 100 milli� k�tkerek�t gy�rtott. A Honda a vil�g legnagyobb motorgy�rt�ja. A p�ratlanul gazdag k�n�latban motorker�kp�rok �s g�pkocsik mellett gener�torok, f�ny�r�k, kerti �s f�ldm�vel� g�pek er�forr�sai, valamint haj�motorok is szerepelnek. A m�rka az apr� munkag�pekt�l kezdve a k�s�rleti rep�l�g�pekben haszn�lt turb�l�gcsavaros hajt�m�vekig mindent gy�rt; motorjai a vil�g legt�bb orsz�g�ban kaphat�ak. A Honda nev�hez f�z�dnek azok a k�s�rleti villanymotorok, amelyek a vil�g els�, kifejezetten elektromos �zem�re �p�tett, nikkel-met�l-hibrid akkumul�torr�l m�k�d� aut�j�t, az EV PLUS-t hajtott�k.

A szol�rcell�s j�rm�vek Ausztr�li�ban megrendezett, 2000 m�rf�ldes verseny�n gy�zedelmesked�, 'The Dream' (Az �lom) n�vre keresztelt g�pkocsiban a nap energi�j�t fogta munk�ra a Honda. A Honda Motor t�rt�nete a XX.sz�zad derek�n kezd�d�tt. Az els� Hond�k hatvan �vvel azut�n jelentek meg, hogy 1886-ban a vil�g els� motorral hajtott kerekei forogni kezdtek, �m m�ra a Honda az eg�sz vil�got �t�lel� v�llalat� n�tte ki mag�t, amely a lokaliz�ci�n alapul� globaliz�ci� filoz�fi�j�t k�veti. A c�g kor�bbi eln�ke, Nobuhiko Kawamoto �ltal "Honda m�dnak" nevezett szeml�let a vil�g minden sark�ban meghonosodott. "A Honda v�llalati kult�r�ja k�lf�ld�n gyakran akt�vabban �l az alkalmazottak k�r�ben, mint Jap�nban. Leg�rt�kesebb elemeit maguk�v� teszik, �s kieg�sz�tik saj�t kult�r�jukkal."